Dr. Janurik Márta

 

Janurik Márta

 

Hogyan viszonyulnak a hetedik osztályos diákok a klasszikus zenéhez?

 

Az előadás prezentációja
Az utóbbi évtizedekben számos gyakorló zenepedagógus és zenepedagógiai kutató fogalmazta meg, hogy az általános iskolai ének-zenetanítás nem tölti be a neki szánt szerepet (pl. Gönczy, 2009; Pethő, 2011). A tanulók nemhogy nem jutnak el a klasszikus zene megismeréséig, szeretetéig, de az iskolai ének-zeneórák inkább apátiát, unalmat és szorongást váltanak ki, mint örömet (pl. Janurik, 2007; 2009), továbbá mind a tanulók, mind a tanárok megítélése alapján más tantárgyakkal összehasonlítva az ének-zene az egyik leghaszontalanabb tantárgy (L. Nagy, 2002). A 140 hetedik osztályos tanuló bevonásával folytatott vizsgálat arra keres választ, milyen a tanulók ének-zeneórákhoz, illetve a klasszikus zenéhez fűződő attitűdje, és milyen az ének-zenetanulással összefüggő énképe. Hogyan viszonyulnak az ének-zeneórákon folytatott főbb zenei tevékenységekhez, hogyan vélekednek saját zenei képességeikről, és más készségtantárgyakkal összehasonlítva mennyire hisznek abban, hogy a zenei képességek fejleszthetők. Az attitűdvizsgálathoz kapcsolódó zenei képességvizsgálat adatai alapján a tanulók saját zenei képességeiről alkotott vélekedése a zenei képességeik fejlettségével is összemérhető.