Benedekfi István

 

Benedekfi István

 

A laprólolvasási készség vizsgálata a zeneművészeti szakoktatásban

 

Az előadás prezentációja
Singer (1983) szerint, amíg 1970-es évekig több mint ezer olvasáskutatással kapcsolatos tanulmány született, addig ugyanebben az időszakban a kottaolvasással kapcsolatban alig 200, illetve a kottaolvasással kapcsolatban eddig nem születettek átfogó elméletek. Szintén nem volt még olyan hazai kutatás, amely kifejezetten a kottaolvasási készség különböző aspektusainak vagy stratégiáinak feltárásával foglalkozna. Az idegen nyelvű szakirodalomra jellemző, hogy az elmúlt időszakban folyamatosan növekszik a hangszert tanulók kottaolvasásával kapcsolatos kutatások száma, elsősorban az eye-tracking, vagyis a szemmozgásos vizsgálatok vonatkozásában főként amatőr zenészekkel. Kutatásomat az amerikai Ball State Egyetemen folytattam 2014-ban. A minta 62 konzervatóriumi hallgatót tartalmaz, 20 fiú és 42 lány töltötte ki az online kérdőívet (Cronbach α=0.79) a kottaolvasási stratégiákkal kapcsolatban. A tanulók kottaolvasási stratégiahasználati tudatosságának vizsgálatát egy amerikai olvasás kérdőív (Mokharti és Reihard, 2002) magyar nyelvű adaptációjával valósítottuk meg. A kérdőívben 29 kérdést tettünk fel a hallgatók kottaolvasási képességével kapcsolatban. A hallgatókat megkérdeztük többek között a zenei szimbólumok ismeretével, a kottaolvasás tempójával, zenei képességeikkel, metakognitív képességeikkel kapcsolatban. A kérdőív 15 háttérkérdést is tartalmazott. Az előadásomban szeretném bemutatni a kapott eredményeket. A laprólolvasás leginkább meghatározó tényezője annak tempója az olvasás folyamatában. A tempó korrelál a zenei analizációs, vagy zeneszerzői képességekkel (p<0.005). A kapott eredményeket magyar mintával is összevetettük az amerikai minta 80%-nak, a magyar 84%-nak fontos az, hogy jó kottaolvasóvá váljon (átlag=3.66, SD=0.51).